Szexualitás a gyermekvárás idején és a szülés után

J. Vincze Szabina:

Szexualitás a gyermekvárás idején és a szülés után

A szexuális kapcsolat a párkapcsolat legsebezhetőbb területe a várandósság idején és a szülést követő időszakban. Az alábbi eredmények 59 releváns tanulmány metaanalíziséből származnak.

Mit (nem) mond az orvos?

Orvosi szemszögből a szex rizikó faktor lehet a várandósság alatt, ha fennáll annak a veszélye, hogy a közösülés vagy az anya orgazmusa károsíthatja a magzatot – de ez nem gyakori. Ugyanakkor a szex fontos pszichés erőforrás, hiszen javíthatja a páros és az egyéni életminőséget.

A fiatal anyák 68%-ának nem beszélt a nőgyógyásza a várandósság alatti szexuális életről. A fennmaradó anyák általában korlátozó tanácsot kaptak (27%), azaz bizonyos ideig önmegtartóztatást írt elő a nőgyógyász a szülés előtt vagy után – heteket vagy hónapokat.

Kevés páciens orvosa említett alternatív pózokat (10%) vagy a manuális ingerlést a közösülés kiváltására (2%). Egyetlen orvos sem említette, hogy a szex javulhat a várandóssá alatt.

Gyakran, a szülést követő szexuális életre vonatkozó orvosi tanácsok szintén a közösülésre koncentrálnak. A nőgyógyászok gyakran azt mondják, hogy a közösülés akkor kezdhető újra, amikor a vérzés megállt és a menstruáció is folytatódott (nem szoptató anyák esetében ez 6-9 héttel a szülést követően következik be). A fiatal anyák 36%-a és az apák 29%-a számol be arról, hogy orvosuk azt tanácsolta, ne kezdjék újra a közösülést túl korán.

Sok pár szeretne több információt kapni a testi változásokról és a szülést követő szexről, és 30%-uk szerint a szexuális tanácsadás hasznos lett volna.

Fizikai változások

A nők részéről a várandósság, a szülés és a szülés utáni időszak több, a szexuális életet is befolyásoló fizikai változással jár.

Az első és a második harmadban a genitális vérbőség intenzívebbé válik a szexuális izgalom során, míg a harmadik harmadban általános vérbőség figyelhető meg, amit alig befolyásol a szexuális izgalom. Az orgazmus általában intenzívebb, habár esetenként görcsök kísérhetik. A harmadik trimeszterben a hüvelyi összehúzódások gyengébbek.

A szülés utáni első 6-8 hétben és a szoptatás ideje alatt a nők szexuális érzékenysége és az orgazmus intenzivitása fizikálisan csökken. A szoptató nők melléből anyatej ürülhet az orgazmus alatt, ami a pár egyik vagy mindkét tagjának kellemetlen lehet.

3 hónappal a szülés után vagy legkésőbb a szoptatás abbahagyása után ezek a változások megszűnnek, az is előfordulhat, hogy a nők orgazmusa intenzívebb lesz, mint amilyen a szülés előtt volt. A szexuális élet újrakezdésekor a nők általában a hüvelyüket ugyanolyannak észlelik, mint a szülés előtt, de 3-4 hónappal a szülés után a nők körülbelül 20%-a még mindig vékonyabbnak érzi a hüvely falát, mint azelőtt.

A hüvelyi izmok edzése (Kegel gyakorlatok) segítenek a hüvely rugalmasságának visszanyerésében: a gyakorlatokat végző anyák mindössze 16%-a tapasztalt izomernyedtséget, míg a nem edző nők körében ez az arány 30%.

Szex a várandósság alatt

A női szexuális érdeklődés és a szex gyakorisága általában kicsit csökken a várandósság első trimeszterében, a második trimeszterben egyénenként nagyon változó képet mutat, míg a harmadik trimeszterben sokat csökken. A szexuális töltetű álmok jelzik vagy akár növelhetik is a szexuális érdeklődést: egy vizsgálatban a svájci nők 17%-a érezte úgy, hogy több szexuális tartalmú álmuk volt a várandósság alatt, mint egyébként. A férfiak szexuális érdeklődése általában a második trimeszter végéig változatlan, azután azonban szintén sokat csökken.

A nők gyengédség iránti vágya változatlan vagy erősebb, mint a várandósság előtt. A nem nemi, fizikai, gyengéd kontaktus gyakorisága az első és második trimeszterben változatlan marad (a párok 94%-a heti egynél több alkalommal dédelgeti egymást), de a várandósság hatodik hónapjától fokozatosan csökken a szülést követő harmadik évig.

A kedvelt erotikus és szexuális tevékenységek megmaradnak a várandósság alatt és a szülés után is, de a hüvelyi stimuláció veszít fontosságából a második és harmadik harmadban. A nők általában a következőket részesítik előnyben: gyengédség (41-53%), a klitorisz izgatása (25-32%), a mellek simogatása (23-30%), orális izgatás a férfiak részéről (6-16%), orális izgatás a férfiak számára (4-11%), anális izgatás (0-3%). Szülés előtt az európai és amerikai párok 44-75%-a gyakorol kölcsönös manuális, 35-50%-uk orális nemi ingerlést (Kínában ez 0%). Az esetek egyharmadában csak a férfiakat ingerlik. Anális közösülést a vizsgált párok 1-13%-a gyakorol a várandósság alatt és után is.

A várandósság ideje alatt ritkábban választják a párok a misszionárius pózt, inkább a nő van felül (csak a második trimeszterben), legkedveltebbek pedig az oldalukon fekvő vagy a hátulról behatoló pozíciók. A közösülési pozíciók kevésbé változatosak a várandósság alatt.

A legtöbb pár egészen a várandósság nyolcadik hónapjáig él szexuális életet, a nyolcadik hónapban már csak felük-háromnegyedük, a kilencedik hónapban pedig csupán egyharmaduk. Az utolsó közösülés átlagosan a szülés előtt egy hónappal történik. Körülbelül a nők 10%-a tartózkodik a szextől a gyermekvárás ideje alatt.

A várandósságot megelőzően a nők 76-79%-a élvezte a közösülést (7-21%-uk egyáltalán nem), az első trimeszterben ez az arány 59%, a másodikban 75-84%, a harmadikban pedig 40-41%-ra csökken. A férfiak szexuális élvezetéről párjuk várandóssága során nincsenek adatok.

A várandósság alatti legfőbb szexuális probléma az attól való félelem, hogy a szex árt a magzatnak. Ez a félelem a várandós anyák negyedét-felét, és a leendő apák legalább negyedét érinti. A férfiak néha attól is félnek, hogy ártanak várandós párjuknak. A harmadik trimeszterben a nők jelentős része szenved orgazmust követő méhösszehúzódásoktól (6-62%), pozíciós nehézségektől (12-20%), attól, hogy úgy érzi kevésbé vonzó (4-20%), vagy párjuk kielégülése miatti aggodalomtól (35-88%).

A nők sokkal pozitívabbnak írják le várandósság alatti szexualitásukat, mint a férfiak. Úgy tűnik, a férfiak gátlásosabbak a várandósság alatti szexszel kapcsolatban, mint a nők, és a nők szexuális önelfogadása nagyobb.

A házastársi kapcsolat minősége mindkét nemnél függ a várandósság alatti szexuális kielégültségtől. Férfiaknál a közösüléstől és gyengédségtől is, bár van olyan tanulmány is, ahol nincs nemek közti különbség erre vonatkozóan.

A nők 82%-a gondolja úgy, hogy rendszeresen szeretkezni kellene az egész várandósság ideje alatt! Az afrikai nők úgy vélik, a szeretkezés hasznos az anyának, sőt, a babának is a várandósság alatt (44% szerint tágítja a hüvelyt és megkönnyíti a szülést, 35% szerint elősegíti a magzat jólétét).

Szex a szülés után

A nők szexuális érdeklődése a várandósság előrehaladtával csökken, de a szülés után lassan újra növekedni kezd. A szülés utáni 3-4 hónapban még mindig kisebb az érdeklődésük, mint a gyermekvárás kezdete előtt. Később a szexuális érdeklődés egyénenként nagyon különbözően alakul.

Sok pár a szülés utáni két hónapban nem szeretkezik. Később is, a várandósság előtti szokásokhoz képest jóval kevesebb a szexuális érintkezés az újdonsült szülők között, és gyakran jelentkeznek szexuális problémák. Sok vizsgálat bizonyította, hogy a házastársi elégedettség jelentősen csökken a(z első) gyermek születése után. A tapasztalt, többgyermekes szülők magabiztosabbak a szülés utáni szexualitással kapcsolatban.

Európában és az USA-ban átlagosan a szülés után 6-8 héttel folytatódik a szexuális élet, Nigériában 16,5 héttel. A szülés utáni 6. hét előtt a pároknak csak 9-17%-a közösül, a 6. héten 50-62%-uk, a második hónapban 66-94%-uk, a harmadik hónapban 88-95%-uk, a hetedik hónapban 95-100%-uk. A behatolás nélküli kontaktus átlagosan már a szülést követő 2.7 héttel folytatódik (2 és 5 hét között), általában azelőtt, hogy újra elkezdenének közösülni. Ekkor csupán a nők fele jut el az orgazmusig.

Az első női orgazmus átlagosan a szülést követő 7. héten következik be (2 és 18 hét között). A szülés utáni első közösüléskor mindössze a nők 20%-a elégül ki, 3-6 hónappal szülés után 75%-uk – ami nagyjából ugyanaz az arány, mint a várandósságot megelőzően. Az orgazmus elérésének kedvelt módjai is változatlanok (manuális, orális ingerlés, közösülés).

Noha a nők szexuális érdeklődése lassan elkezd növekedni a harmadik trimeszterben tapasztaltakhoz képest, a közösülés gyakorisága a legtöbb párnál mégis csökken a szülést követő első évben, a gyermekvárás idejének szokásaihoz képest. A szülést követő 6-12 hónapban a szexuális fogékonyság csökken a nők 40-50%-ánál, és ugyanez tapasztalható az apák 20%-ánál is (önbeszámolók és házastársi értékelések alapján egyaránt). Egy férfiakkal foglalkozó tanulmány szerint a gyermek születése után gyakran jelentkező szexuális érdeklődés-csökkenés több férfit jellemez, mint nőt! A második évben átlagosan heti 1.2 alkalommal közösülnek a párok. A nők több mint fele élvezi a partnerével folytatott szexuális érintkezést a szülést követő első évben, 18-20%-uk részben, 24-30%-uk egyáltalán nem. Az apák adatai ugyanezek.

A szülés után a párok 90%-a használ fogamzásgátló eszközt, legtöbbször óvszert vagy fogamzásgátló tablettát. Azok az anyák, akik bíznak a fogamzásgátló módszerük hatékonyságában, nagyobb a szexuális érdeklődést mutatnak, míg a férfiakra ennek nincs hatása.

A legtöbb pár esetében problémás a szexuális élet folytatása a szülést követően. Mindössze a nők 14%-a és a férfiak 12%-a állítja, hogy nincsenek szexuális gondjai szülés után. Az anyák 40-64%-a és az apák 19-64%-a tart a közösülés folytatásától, illetve újrakezdésétől. Az anyák 40%-ának gondot okoz a szülés utáni első közösülés. A problémákat tapasztaló nők 64%-a emiatt el is kerüli a közösülést. A nők több mint fele tapasztal fájdalmat a szülést követő első közösüléskor, 6 hónappal a szülés után a nem szoptató anyák 16%-a, míg a szoptatók 36%-a szenved a fájdalmas közösüléstől. 13 hónappal a szülés után 22%-uk még mindig tapasztal problémákat. A nők 57%-a aggódik párja szexuális kielégülése miatt.  A párok ötödének van gondja a fogamzásgátlással vagy (szoptató anyák esetében) az anyatej folyásával. Hosszútávon, a párok legalább egyharmadánál a szexuális problémák rosszabbodnak, és leghangsúlyosabbak 3-4 évvel a szülést követően. Ugyanakkor, az anyák egynegyede szexuális életük megélénküléséről számol be a szülést követően.

A szülés utáni szexuális elégedettség mértéke megegyezik a férfiaknál és a nőknél. A baba megszületése utáni első 3 évben a nők partnerük gyengédségének erős visszaeséséről számolnak be, de még így is gyengédebbnek írják le párjukat, mint amilyennek a férfiak látják a nőket.

És ami még felmerülhet…

A várandósság alatti és utáni mentális tünetek, a depresszió, az érzelmi labilitás negatívan hatnak a szexuális érdeklődésre, élvezetre, aktivitásra, és arra, hogy mennyire észlelik a nők gyengédnek partnerüket.

A férfi jelenléte a szülésnél nem befolyásolja a pár szexuális aktivitását vagy a nő élvezetét.

Azok a nők, akik hosszabb ideig próbáltak teherbe esni, ritkábban szeretkeznek a várandósság alatt és a szülést követő első 3 hónapban.

A korábbi vetéléseknek nincs hatása a szexuális aktivitásra vagy érdeklődésre a várandósság alatt és után, egyik nem esetében sem.

A tünetmentes, vagy a kevés kellemetlen terhességi tünetet (amilyen például a fizikai kényelmetlenség, a hüvelyi vérzés, az erős hányás) mutató, illetve a kevesebbet hízó várandós nők gyakrabban szeretkeznek, szívesebben közösülnek, és partnereik elégedettebbek a várandósság alatt és után. A várandósok negyede-fele kevésbé érzi vonzónak magát, 12%-a pedig vonzóbbnak érzi magát, mint a várandósság előtt. Ha a nők fizikailag vonzónak érzik magukat (a saját maguk és párjuk szemében is vonzóak), az pozitívan hat a szexuális aktivitásra és élvezetre. A várandósság és a szülés az anyák több mint felénél hízással jár, de a súly legtöbbször néhány hónappal a szülés után normalizálódik. Egy évvel a szülés után azonban a nők 7%-a még mindig legalább 5kg-mal nehezebb, mint a várandósság előtt.

A könyvekben, szülés-előkészítőn vagy barátnőktől kapott tanácsok általában pozitív hatással vannak a szexuális aktivitásra és élvezetre.

A várandósság kezdetén jelen levő házastársi konfliktus nem áll összefüggésben a nők szexuális aktivitásával vagy élvezetével a várandósság alatt és után.

Az, hogy a várandósság tervezett volt-e, nem befolyásolja a szexuális aktivitást a várandósság alatt és után. A várandóssággal kapcsolatos érzések sem befolyásolják a szexuális aktivitást, de a szexuális érdeklődést és élvezetet igen. A magzat károsodása miatti aggodalom is okozhatja a férfiak iránti érdeklődés csökkenését.

A gyermek neme nem befolyásolja a szülés utáni szexuális aktivitást, érdeklődést vagy élvezetet nőknél, de úgy tűnik, hogy a fiút váró anyák ritkábban szeretkeznek. A partnerek által tapasztalt női gyengédség jobban csökken fiú, mint lánygyermek születése után. A fiúgyermekek ugyanakkor gyakrabban szopnak.

A születési hossz és súly, vagy a baba Apgar indexe a születés után egy perccel, nem befolyásolják az anya szexuális aktivitását.

Míg a szoptatás nem egyértelműen függ össze a szexualitással, a szoptatás hossza már befolyásoló tényező: azok a nők, akik hosszabban szoptatnak, később kezdik újra a szexuális életet, kevésbé érdeklődők szexuálisan, gyakrabban tapasztalnak fájdalmat közösüléskor, és kevésbé élvezik a szexet. A szoptatás befejezése pozitívan hat a szexuális aktivitásra, de nincs összefüggésben a szexuális fogékonysággal vagy az orgazmussal.

 A nagyobb kutatások során nem figyeltek meg általános összefüggést a szülési komplikációk (késői magzati halálozás, koraszülés, korai burokrepedés, alacsony születési súly) és akár a közösülés, akár az orgazmus gyakorisága között. Azonban a nők egy csoportjánál, akik rendszeresen közösültek és bizonyos mikrobák által rendszeresen fertőződtek, nőtt a koraszülés veszélye.

Ha mindkét fél szexuálisan aktív a várandósság alatt és élvezi is a szexet, a kapcsolatot gyengédség és kommunikáció szempontjából is jobbnak értékelik a párok a szülés után 4 hónappal. 3 évvel a szülés után pedig stabilabb a párkapcsolatuk, mindkét szülő bevallása szerint, mint azoknak, akik nem voltak szexuálisan aktívak a gyermekvárás ideje alatt vagy nem volt élvezetes számukra a szexuális együttlét.

FORRÁS:

Kirsten von Sydow (1999) Sexuality during pregnancy and after childbirth: a metacontent analysis of 59 studies. Journal of Psychosomatic Research, Vol. 47, No. 1, pp. 27-49